NOL-os tanulságok
Gordon|2012. ápr. 9. 20:45|90 komment, szólj hozzá te is!
Izrael, nácizmus, Nolblog, antiszemitizmus, Nolblog
Lement hát a hosszú ünnep. A NOL-on ez a zsidózás jegyében folyt - husvét ide, vagy oda. Kórkép volt ez, tanulságokkal! Hogyan is kezdődött? Ezúttal Günther Grass "verse" volt a gumicsont. A Népszabadság először csak hírt adott erről egy cikknek tűnő írásban, "Günther Grass versben ment neki Izraelnek" címmel. Maga a cikk tartalma valójában másodrendű volt. Sem a szerzők, sem a szerkesztők, sem az olvasók-kommentelők nem ma jöttek le a falvédőről, mindnyájan nagyon jól tudhatják hasonló témáju cikkek tapasztalatai alapján, hogy mi történik ezek nyomán a nyilvános felületen. A cikk csak a stratlövést jelenti, pillanatokon belül beindul a gyalázkodó, nyíltan antiszemita csürhe az unalomig ismert fogásokkal. Most sem történt másképp természetesen. Előjött minden zsidógyalázó "érv", hazugság, vád, alattomos mocskolódás. Néha nyíltan, máskor alattomosan, ál-pártatlanságot színlelve. No igen, eddig minden a megszokott, tanulsága ugyan már ennek is volt, de azt hagyjuk későbbre.
Egy idő után a falka rohama kifulladni látszott, a cikk lekerült a listák éléről. Ez természetesen csak ideiglenes jelenség volt, a lap szerkesztői hiánypótló tevékenységük keretében, a jogos igényt kielégítve újabb fontos külpolitikai(nak álcázott) cikkel örvendeztették meg a husvéti ünneplő közönséget. "Hitlerezett Grass verse nyomán a nácivadász" - hangzik a kétes állásfoglalást tükröző harsány cím. A cikk maga itt sem volt érdekes, nem hír, főleg nem külpolitikai főhír, hogy valaki véleményt mond Grass Izrael-ellenes megnyilvánulásairól. A cím azonban itt már csattanós, valamit sejtető volt. Hitler, náci... Ez már valami!
Az új lehetőségen kapva természetesen most is azonnal beindult az ismert falka. "Érvek", vádak, mocskolódások, hazugságok... Izrael bűnös, elvetemült, agresszor, egyedül hibás mindenben és minden rossz oka, a zsidók ugyanúgy. Ismert, már szinte unalmas.
A "hozzászólások" eszenciája abban áll, hogy kizárólag Izrael a fenyegető fél, nincs joga erőt felmutatni, sőt létezni sem, mert ez a tény ill. védekezése támadóival szemben háborús állapotokat teremt. Legjobb lenne, ha nem létezne ("végső megoldás"), így problémát sem okozna. Tán nem így nyíltan kimondva, de a mondandó egyértelmű volt.
A népes kommentelő sereg, napi zsidózó-acsargási igényét kielégítve lassan csillapodni látszott. A téma is, melynek magva: Irán fenyegette Izraelt eltörléssel, most meg atombombát épít (jelenleg 20 %-ra dúsít uránt, az erőművekhez pedig csak 3,5 %-os urán tartalom szükséges) , lassan érdektelenné vált. Mennyi lehetőséget rejt egy újabb cikk? Láthatóan sokat, hőseink nagy leleménnyel támadják Izraelt, a Bibliától az ortodoxia megszakértéséig mindent bevetnek, örömünnepet ülnek. De végül tán maguk is elunják...
Ekkor érdekes újságírói fogást tapasztalhat az edzetlen szemlélődő. Újabb "külpolitikai hír" lát napvilágot. Ennek semmi köze látszólag az eddig tálcán nyújtott zsidózási lehetőségek témájához, Grass-hoz sem, de csak látszólag. "Irán már most előállíthatna atombombát, de nem teszi" - valahogy emígyen hangzik a cikk címe. Külpolitikai hír ám ez a javából, még akkor is, ha egy ismeretlen iráni vezetőféle nyilatkozta - már amennyit egy ilyen nyilatkozat ér, holnap mást mondanak, oszt jónapot! De itt az újabb lehetőség a csürhe zsidózására, hiszen itt a hivatalos bizonyíték (azt írta az újság ...!). Jön is az újabb roham, hibátlanul!
A cikk (csak a cím érdekes) pompásan alátesz az Izrael-ellenes "érvelőknek", Obersovszky mester meg pirul szégyenében. Hiába, még neki is van tanulni valója.
De még nincs vége a husvétnak! Van még egy nap, amikor a nagyérdeműnek ideje van a NOL cikkeit tanulmányozni, kommentelni. Az időt és alkalmat ki kell használni.
Jöjjön hát az újabb világpolitikai főeseményt tárgyaló "külpolitikai" cikk. Jön is, hibátlanul! "Günther Grasst kitiltották Izraelből!" - emígyen. A hatás fergeteges! A falka új erőre kap, új hősök is színre lépnek az eddigiek mellett. Izrael most még bűnösebb, még kevésbé van igaza. Cincálják, rágják, nyomják, gyötrik, cibálják, kiadják magukból az eddig még valahogy benn szorult rosszindulatot és antiszemitizmust. A gátlások végleg eltünnek. A néhány ellenérvet felhozó természetesen minden, magyargyűlölőtől kezve hazug történelemhamisítóig és egyébig.
A lap is megadja a módját! A "hír" fő helyen szerepel a listákon és a külpolitikai rész első helyén, jó másfél napon át!!! Így az érdeklődés valamelyest fenntartható, a kommentmocsok úgyszintén folyamatos maradhat. Hiába, a hír az hír... Moderálás nincs, egy-egy magányos esettől eltekintve. Végül ez is tegnapi hír lesz, másfél nap után két újabb, másról szóló cikket feltéve azonnal hátrébb szorul az első helyről a zsidó-téma. És láss csodát, az érdeklődés, a kommentmocsok-özön azonnal megszünik, a hírmátrixban is lekerül a fő helyről.
De nyugi, van még egy fél nap hátra, esetleg akad még valami ide vágó hírecske. Lett is, az előbb láttam! Igaz, nem hír ez valójában, de a célnak megteszi. "Günther Grass mellett tüntettek Németországban" - valami ilyesmi az új téma. Beleovasva a cikkbe hamar kiderül, hogy világjobbító atomerő-ellenes tüntetőkről van szó (vagy 1000 + 1500 fő), akik éves tüntetésüket tartják, az eddigieknél kisebb létszámban és fő támájuk mellett egyesek felszólatak Grass mellett, atom-ügy kapcsán.
Lesz még folytatás, efelől nincs kétségem. Csak megfelelő "híreket" kell közölni a megfelelő helyen, megfelelő címmel és súllyal. És jó sorrendben, hogy az egyik kiegészítse a másikat. Fog ez menni!
--------------------------------------------
A nolblog külön életet élt. Nem bukott a témára a leghírhedtebb zsidógyűlölő sem (igaz, ezek egy része ki van tiltva, postot nem indíthat, csak kommentelhet). De mindenki javára legyen írva, nem akarta senki elrontani az ünnepet, mérgezni a hangulatot és bántani embertársait. Piros pont!!!
De! Azért mégis akadt egy blogger, akinél most jött el az igazság pillanata. Ki kellett adnia magából a bennszorultat. Postot indított a témáról. Lényege a szokásos: Izrael a hibás természetesen mindenben a közel-keleten. Atombombát Iránnak (ezzel kezdte), a védekezés agresszív cselekmény, Izraelnek semmiben sincs igaza, ellenfeleinek mindenben, el kell vele bánni, stb,stb, stb...
Mindezt jelenleg 5. postjában ismételgeti, újat nem mondva, kerülgetve a végső legrosszabb nyílt kimondását, de néha el-elbukva, kurucinfós mondandókkal, kitételekkel. Holnapra tán ő is megnyugszik.
Akkor hát lássuk a tanulságokat.
- Az egyik szimpla kis ügy. Kicsit szomorú, de már egy ideje napirenden van, már korábban említettem is: ez a Népszabadság már nem az a Népszabadság! Szó nem esett elemzésről, saját véleményről, valódi híradásról Grass remekének negativ fogadtatásáról magasabb szinten - semmi ilyesmi. Mintha a cikk-közlési dömping egyetlen célja az antiszemita indulatok szellőztetésére történő alkalom teremtése lett volna - a várható és megvalósult kommentözönre gondolva. Hová lett a böcsületes, színvonalas, tartalmas újságírás? Minden eladó???
Vannak aztán a kommentek- kommentelők. A kommenteket olvasva két dolog tünik fel és gondolkodtat el.
- Az egyik az a feneketlen rosszindulat, irracionális gyűlölködés és zsigeri antiszemitizmus, ami itt feltört. Honnan van ennyi negativ indulat, ennyi romlott lelkű gyűlölködő? Rosszabb lenne a magyar átlag, mint mások? Persze, a konfliktusból mindenkinek elege van, de az egyoldalú, kritikátlan, zsidóságellenes, rasszista hozzáállás ordító. Orbánék hozták ezt elő a többi alantas indulat mellett, vagy megvolt ez a felszín alatt eddig is? Félek a választól... Europában aligha akad még ilyen, bár sehol nem kell egy kis antiszemitizmusért a szomszédba menni. De ilyen?? Nincs olyan kritika, ami erre túl erős lenne!
- A másik a nem-acsargók teljes hallgatása, távolléte. Nem akadt egyetlen, nem személyesen érintett sem a többszáz komment/kommentelő között, aki szóvá tette volna a durva antiszemita, gyűlölködő megnyilvánulásokat, vagy saját, ellentétes véleményt mondott volna. SENKI!!
Tán mégsem volt véletlen 1944? Milyen ország lettünk?? Vagy nem is lettünk, csak maradtunk? Nem tudom, már nem is akarom tudni. Minden esetre nem olyan ország, ahová nyugdíjas éveimre visszaköltöznék. Talán megfordítható még ez, ha elmúlt a mostani lidércnyomás. Nem tudom...
- A Nolblog-os reakció is mint cseppben a tenger. Bár azért nem egészen. A legrosszabb ezesetben elmaradt. Azok a szokásos kommentelők, aki kényszeresen Izrael elleni gyűlölködést szoktak tanusítani, most távol maradtak. Talán a husvét, talán az érdektelenség, talán elteltek mással. Minden esetre a dolog poztiv. De távol maradtak azok is, akik amúgy szinte minden posthoz kommentet fűznek. Ez is szimptóma...
Tán megértem őket. Továbbra is itt akarnak maradni, nevük van, amit továbbra is használni akarnak. Elegük van a veszekedésből, negativ érzésekből, most különösen. Tán úgy érzik, nem érdemes felülniük a provokáló újságcikkeknek, postoknak. Attól nem lesz jobb semmi, különösen nekik. Még az is lehet, hogy a véleményük nem olyan, mint amivel előjönnének. Lehet... Azért feltünő volt, hogy 3-4 személyesen nem érintett kivételével nem tiltakozott-érvelt senki az ellen, amit a nolblogos egyetlen postíró postjai sugalltak. (Itt tán igazságtalan vagyok: azt is gondolhatták, hogy a legjobbat akkor teszik, ha negligálják a postokat.)
Végül az egész többfelvonásosból alapvető benyomás az alantas, gonosz-silány indulatok kiélése, a rossz oldal dominanciája, minden logikát, józan észt, valóságot megtagadó ellenséges hozzáállás-antiszemitizmus.
Nem lehetnek ilyenek az emberek, merül fel bennem. Akkor vége az emberiségnek. És ezzel kapcsolatban felmerül bennem egy elmélet-féle. Tán valóban nem ilyenek, csak részben. Ez egy biológiai funkció, egy biztonsági szelep. Létezik ez tiszta állapotban a talán legfejlettebb falka-struktúrában élő állatoknál, a farkasoknál. Az egyedek, sőt a faj ott sem tökéletes. Van sok agresszivitás, káros ösztönök, erőszak, önzés, olyami, aminek a kiélése a falka, sőt a faj túlélését veszélyeztetné, kihalását eredményezné. Ilyesmivel nem lehet élni. Ezeket az ösztönöket a falka kiéli egyetlen kiszemelt egyeden, az omega-egyeden. Ő eszik utóljára, ő áll a rangsor végén, őt alázzák meg, őrá mérgesek. Ha kiadták a mérgüket, megy az élet tovább. A biztonsági szelep szerepét tölti be.
Valami ilyesmi lehet a teljesen irracionális anteszimitizmus is. A rengeteg gonoszság, a "sötét oldal", a rossz ösztönök valahol le kell vezetődjenek. Itt nyilvánul meg, itt vezetődik le. Ezek kiélése után mehet minden a régiben, az őszinte ájtatosságtól a valódi együttműködésig egymás közt. A probléma, hogy a zsidóság, Izrael ezt a szerepet már nem óhajtja vállalni és eljátszani.
De! A farkas-falka végül becsben tartja az omega egyedét. "Tudja", hogy szüksége van rá, öncélúan nem bántja, legkevésbé gyűlöli, ha elveszti, mélyen meggyászolja.
Az ember azért remélhetőleg több, mint ösztönállat. Formálhatja önmagát és a jövőjét. Talán...
